SALLUSTIUS - CATILINARIA ET JOGURTINA BELLA 1801 - Jelenlegi ára: 12 000 Ft

C. C. SALLUSTII catilinaria et jogurtina bella - editio stereotypa
Parisiis, ex officina stereotypa P. DIDOT natu majoris, et F. DIDOT.
ANNO IX. (1801)
150. o. Korabeli dúsan aranyozott kiadói  egészbőr kötésben, aranyozott lapszélekkel. Teljesen tiszta oldalak. Nagyon dekoratív könyv!
KÉREM TEKINTSE MEG A TÖBBI TERMÉKEMET IS!
Sallustius, Caius Crispus (Amiternum, Kr. e. 86 körül – Róma?, Kr. e. 35 körül) római politikus és történetíró.
A lovagrendhez tartozott, s ezért a római politikai életben éppúgy homo novusnak (új ember) számított, mint Cicero, akinek levelezésében több Sallustius is előfordul. Ezek egyike, akivel a nagy szónok művészi-politikai vitákat folytatott, feltehetőleg azonos a történetíróval. Pályája kezdetén feltehetőleg Cicero bizalmas familiarisa volt, politikai karrierjét quaestorként kezdte. Kr. e. 52-ben néptribunus volt, s ekkor Clodius meggyilkolása után fellépett a felbujtással vádolt Milo s az őt védő Cicero ellen. Pálfordulása miatt Kr. e. 50-ben erkölcsi okokra hivatkozva kizárták a senatusból. Hogy politikai pályáját újrakezdhesse, a Kr. e. 49-ben kirobbanó polgárháború során Julius Caesar mellé állt, aki megtette quaestorának, s így Sallustius visszatérhetett a senatusba. A dictator később kinevezte az új afrikai tartomány (Africa Nova) helytartójának (Kr. e. 46), s ilyen minőségében Sallustius óriási vagyont harácsolt össze. Tetteiért Caesar bírósága előtt kellett felelnie, ahol felmentették ugyan, de a politikának örökre hátat kellett fordítania.
A szerző neve alatt ókori viszonylatban nagyszámű mű maradt ránk. Az egyes írások sorrendje a következő:
„ Invectiva ad Ciceronem" (Támadóirat Cicero ellen), Kr. e. 54-ben keletkezhetett, nem sokkal azután, hogy Crassus elvonult a párthusok elleni hadjáratára. A sallustiusi stílusban megírt pamflet minden bizonnyal egy Augustus-kori rétor hamisítványa, aki jól ismerte a Kr. e. 50-es évek római belpolitikáját, s tudott Cicero és Sallustius kapcsolatának átmeneti megromlásáról, így a munkának, bár nem hiteles, van némi forrásértéke.
Szintén vitatott a szerzősége annak a két levélnek, amelyet Caesarhoz intéztek, s amely Sallustius neve alatt maradt fenn („ Epistulae ad caesarem senem", Levelek az idős Caesarhoz). A két levél közül sorrendben a második keletkezett előbb, mégpedig Kr. e. 50-ben, vagy közel ez időben, amikor Caesar még elsősorban „ dignitas"-áért (méltóság) küzdött, s aligha voltak messzetekintő céljai. Az „ Első levél", amely a valóságban később keletkezett, minden bizonnyal Kr. e. 46-ban, a thapsusi csatát követően íródhatott. A korábban írt levél azt fejtegeti, hogy az állam érdekében a plebs ugyanúgy köteles engedelmeskedni a senatusnak, ahogyan a test teljesíti a lélek parancsát. A később íródott levél a római állam eltorzulását a társadalmi bűnökben látja.
Kr. e. 44-43-ban született meg talán legsikerültebb műve, a „ De coniuratione Catilinae" (A Catilina-összeesküvésről, amely a római történelem Kr. e. 66-62 közti érdekes eseményét dolgozza fel. A mű Platón, Arisztotelész és főképp Cicero nyomdokain haladó filozófiai bevezetője a res publica alakulásának három szakaszát különbözteti meg. Az első az atyák vagy patríciusok döntésén nyugvó királyság, a második a választáson alapuló res publica, a harmadik szakasz pedig Karthágó lerombolásával kezdődik, amikor megszűnik az ellenségtől való félelem, s az állam a zsarnokság irányába mozdul el. Ez után tér rá magára az összeesküvésre, melyet Catilina szervez az állam ellen. A műben részletesen ismerteti Catilina jellemét is. A műben szó esik még Caesarról és Catoról is, akiket igen röviden próbál meg bemutatni, egymáshoz mérni és jellemezni. Természetesen igen részletes leírást ad az összeesküvés lépéseiről, a főbb résztvevők neveit megadja, illetve leírja a csata kimenetelét is.
A 2. triumvirátus idején készült el Sallustius második történelmi monográfiája, a „ Bellum Iugurthinum" (A Iugurtha elleni háború), amely a numida király elleni háború (Kr. e. 112 – Kr. e. 106) eseményein keresztül drámai módon jeleníti meg a római állam válságát. A történetírónak -miként híres kitérőjében (excersus) kifejti- az a véleménye, hogy a régi res publica összhangjának megbomlásáért mind a nemesség (nobilitas), mind a popularisok, tehát a Gracchusok és maga Marius is felelősek.
Sallustius utolsó, Sisenna művét folytató munkája, a „ Historiae" (Korunk története) a Sulla halálát követő változatos eseményeket adta elő: Lepidus és Sertorius háborúját, valamint a Spartacus-féle rabszolgahadjáratot. A feltehetőleg Kr. e. 39 utám, öt részben megírt műből ránk csupán töredékek maradtak. A mű folytatását később Asinius Pollio készítette el.



Jelenlegi ára: 12 000 Ft

Az aukció vége: 2011-07-12 02:24
. SALLUSTIUS - CATILINARIA ET JOGURTINA BELLA 1801 - Jelenlegi ára: 12 000 Ft